Minden országnak megvannak a maga különleges karácsonyi hagyományai, és ez Spanyolországban sincs másképp. Az ország rengeteg egyedi szokással szereti megünnepelni ezt az időszakot – és ezek közül néhány meglephet téged is. A hatalmas nemzeti lottótól a decemberi bolondok napjáig és a kakiló rönkig, íme 8 kedvenc spanyol karácsonyi hagyományunk. ¡Feliz Navidad!

Mielőtt belemennénk a legcsodálatosabb spanyol karácsonyi hagyományokba, amelyek december 24. és január 6. között zajlanak, tisztázzuk, hogy hogyan is hívják a karácsonyt Spanyolországban? Spanyolországban valóban életre kel a karácsony, vagyis spanyolul a “Navidad” ünnepe.

A családnak és a barátoknak “Feliz Navidad”-ot kívánhatunk, ha Katalóniában járunk, ha Galíciában, akkor “Bon Nadal”-t, ha pedig Baszkföldön, akkor a helyiek “Eguberri on”-t mondanak. Már ez is jelzi, hogy a spanyoloknál a karácsony, és az ünnepi tradíciók mennyire sokszínűek.

Három Királyok vagy Három Bölcs

A spanyolországi karácsony egyik legkülönlegesebb ténye, hogy nincs Mikulás. Felejtsd el Szent Miklóst – Spanyolországban a Három Királyok vagy a Három Bölcs (Reyes Magos néven ismertek – Melchior, Gáspár és Baltazár) hozzák az ajándékokat a jó gyerekeknek karácsonykor. Ők sem karácsony este jönnek. Ehelyett a városok és falvak január 5-én este hatalmas Három Királyok felvonulást (“cabalgatas”) tartanak, ahol a királyok kocsikon vonulnak végig a városokon, és édességeket osztogatnak a gyerekeknek. Ez az egyik legcsodálatosabb spanyol karácsonyi hagyomány, amelyet nem szabad kihagyni!

Amikor a családok hazatérnek, kihelyezik a cipőiket, hogy a királyok az éjszaka folyamán megtömhessék őket ajándékokkal. Tehát az ajándékokat január 6-án a Reyes Magos, a Három Bölcs viszi a gyerekeknek, így nekik tizenkét nappal többet kell várniuk az ajándékok átvételére, mint nekünk, bár manapság ez kezd megváltozni. Sok helyen dupla örömben részesülnek a gyerekek, és karácsony napján, illetve január 6-án, az Epifánia ünnepén is kapnak karácsonyi ajándékot!

A Mikulásnak egyébként nem ez az egyetlen változata Spanyolországban. Galíciában egy mitikus szénbányász, El Apalpador megtapogatja a gyerekek gyomrát, hogy lássa, rendesen ettek-e az évben, és apró finomságokat, például gesztenyét, valamint édességet hagy maga után.

A baszkoknak is megvan a saját, durvább változata a Mikulásra- a mitikus óriás Olentzero. Ő parasztruhát visel, pipázik, és karácsony estéjén ételért és alkoholért cserébe ajándékokat hoz a gyerekeknek.

Olentzero a baszk Mikulás

Szinte minden baszk tematikájú karácsonyi ünnepségen a Mikulás helyett egy egészen más figura jelenik meg, aki nem élénk piros, fehérrel szegélyezett ruhát visel, hanem sokkal hétköznapibb öltözéket. Gyakran kék vagy fekete inget, kék nadrágot és fekete barettet. A modern korban vidám parasztemberként ábrázolják, aki szeret enni, inni, és ajándékokat visz a gyerekeknek. Ám ennél bonyolultabb és sötétebb múltja is van.

Az egyik Olentzeróhoz kapcsolódó történet szerint egy csoport ember, valószínűleg pogányok, az Aralarban lévő Matxabaleta réten táncoltak, amikor egy sötét felhőt pillantottak meg a horizonton. Megrémülve rohantak, hogy beszéljenek a legidősebbekkel, akik megjósolták, hogy a felhő Kixmi, Krisztus eljövetelét jelzi. Ő így kiáltott fel: „Kixmi megszületett! Dobjatok le a szikláról!” Miután megölték, a felhő megérkezett, és minden ember meghalt, kivéve egyet. Ő volt Olentzero, aki a faluba sietett, hogy hirdesse Kixmi eljövetelét. Egyes történetek szerint a felhő által megölt emberek népe a jentils, a baszk néphagyomány hősei voltak.

Olentzero története tehát kétféleképpen is értelmezhető. Egyrészt Krisztus eljövetelét hirdeti, az új vallás hírnöke. Másrészt ő a korábbi tradíció utolsó túlélője, a régi kultúra végét jelzi.

A kereszténység előtti időkben úgy tűnik, hogy Olentzero (más néven Olentzaro, Orentzaro, Orantzaro) alakja a téli napforduló vagy az éves ciklus végét jelképezte. A 17. században egyesek “Onenzaro”-nak nevezték a szentestét, amit úgy értelmeztek, hogy “a jó lelkek évszaka”.

Olentzero tényleges alakja sokféle formában jelenik meg:

• Oiartzunban szénmunkás, aki a feleségével él,
• Zarautzban vörös, véres szeme van,
• Elduaienben fekete, szénnel maszatos az arca,
• Larraunban annyi szeme van, ahány napja van az évnek,
• Berástegiben ágcsomóval megrakodva, sarlóval a kezében jelenik meg.

Olentzero a fával és a tűzzel áll kapcsolatban. Sok helyen karácsony estéjén egy különleges, a jászolhoz hasonló fát égetnek el, amelyet többek között olentzero-enbornak, vagy onontzaro-mokornak neveznek. Araba egyes részein szilveszterkor máglyát gyújtanak.

A karácsony esti fahasábnak számos különleges tulajdonsága van. Egyes helyeken minden háziállatot átjuttattak rajta, hogy megvédjék őket minden balesettől. Máshol fényesen égették a rönköt és a kandallóban lévő tüzet, hogy Olentzero ne jöjjön le a kéményen és ne öljön meg mindenkit a sarlójával. Sok helyen pedig a rönköt bevitték a házba, ha vihar közeledett, hogy segítsen elhárítani azt. Ha a fahasáb éjszaka kialszik, a család egy tagja a következő évben meghal – ez elég sokkoló lehet azok számára, akik a hagyományos, meghitt ünnepeket támogatják.

A spanyol polgárháborút követően Olentzero némileg feledésbe merült, de az 1950-es évektől kezdve újjáéledt, bár új formában, amikor a Mikulás eszméjével összemosódott. Ma már mindenütt jelen van karácsonykor a világ baszk közösségeiben, és ő viszi a gyerekeknek az ajándékokat.

A Caga Tió

Spanyolországban a karácsonyi rönk körül táncolnak! Ez az egyik legkülönösebb spanyol karácsonyi hagyomány, ami Katalónia régióiban megtalálható. A Caga Tió, azaz a „kakiló rönk”, lényegében egy fából készült rönk, amelyet beöltöztetnek, és arcot adnak neki. A gyerekek minden este, karácsony előtt megetetik a Caga Tiót apró kenyérdarabokkal vagy narancshéjjal.

Szenteste vagy karácsony napján eléneklik a Caga Tió dalt, egy bottal megütik a fatörzset, és megkérik, hogy kakilja ki a turrónt (édes nugát) és más finomságokat. A dal végeztével leveszik róla a takarót, hogy megtalálják az összes elrejtett édességet.

Éjféli zűrzavar

Mivel a katolikusok az ország lakosságának több mint felét teszik ki, a karácsonyi istentiszteletek nagyon fontos részét képezik a spanyolországi karácsonynak. Sokan elmennek karácsony este az éjféli misére, amelyet La Misa Del Gallo (A kakas miséje) néven ismernek, mivel állítólag egy kakas kukorékolt Jézus születésének éjszakáján. Sok család karácsony estéjén (Nochebuena), közvetlenül az éjféli mise előtt vagy után fogyasztják el a fő spanyol karácsonyi vacsorát. Ez egy különleges alkalom a családok számára, hogy együtt legyenek, hálát adjanak és megünnepeljék Jézus Krisztus születését.

Roscón de Reyes

Mindannyian tudjuk, hogy Spanyolországban remekül főznek, és karácsonykor isteni ünnepi specialitásokat kínálnak. A Crimbo fő étkezése általában december 24-én, szenteste van, és ekkor fogyasztják el a kötelező Serrano sonkát, de a tenger gyümölcsei és a halak is nagy szerepet játszanak a menüben, különösen a királyrák. Desszertnek a mandulás édes turrónt kínálják, amely olyan, mint a nugát. Az est sztárja pedig a Roscón de Reyes, egy tejszínhabbal töltött sütemény, a tetején kandírozott gyümölcsökkel, a belsejében pedig egy bab és egy figura. Ha azt a szeletet kapod, amelyikben a kis játék van, akkor elnyered a megtisztelő koronát, de ha a Te szeletedben van a bab, akkor a jövő évi Roscón-ért neked kell fizetned!

Most, hogy már mindent tudsz a különleges spanyolországi karácsonyi hagyományokról, semmi sem akadályozhat meg abban, hogy a karácsonyt igazi spanyol stílusban ünnepeld, bárhol is töltöd idén! Ha pedig szeretnéd a nyelvet profi szinten elsajátítani, akkor keress bizalommal elérhetőségeim egyikén! ¡Feliz navidad! J